A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz; alig van olyan ember, aki élete során ne találkozna vele. Mértéktartó becslések szerint Magyarországon kb. 1 millió migrénes van, és ennél is nagyobb azok száma, akik a visszatérő fejfájás egyéb formáiban szenvednek. A fejfájás sokak számára súlyos tehertétel, mégis a betegek kevesebb, mint 50 százaléka fordul orvoshoz.
Bár a fejfájás lehet súlyos betegség hírnöke is, az esetek többségében a részletes kivizsgálás nem mutat szervi eltérést. Ilyenkor gondolnunk kell a pszichés stressz, a kimerültség, a szorongás, a helytelen testtartás, a szem megerőltetés, a fáradtság, az időjárás-változás vagy az idegesség szerepére. A közhiedelemmel ellentétben a legtöbb fejfájás kezelhető.
A fejfájásra adott első reakciónk az, hogy a fejfájás csillapítására dörzsölni kezdjük a homlokunkat vagy a halántékunkat. A fejfájásnak a leggyakoribb fajtája az, mely a stressz okozta izommerevség következménye, főként a nők betegsége. A legtöbb fejfájásért okolható izomfeszültség a nyak és a koponya hátulsó részén található izmok összehúzódása miatt jön létre. Az erek összeszűkülnek, ami megakadályozza a salakanyagok távozását. Ez a tarkó fájdalmához vezet, mely később kiterjedhet a fejre, a halántékra és a szem környékére is.
Nyak-, váll-, arc- és fejmasszázs
Az izomfeszültség oldásával a masszázs helyreállítja a véráramlást, és elmulasztja a fájdalmat. Legelőször masszírozásra kerül a nyak és a fej hátulsó része, majd a homlok a szemek tájéka és a halánték. A homlok nagyon gyengéd, könnyű simítás és masszírozása még a legmakacsabb fejfájást is enyhíti.
Idézet a “Mit árul el a betegséged?” című könyvből:
“Fejfájást kap az, aki fejtörést okoz magának, akinek feszült gondolkodástól zúg a feje, aki túlzott intellektuális tevékenysége következtében problémákat teremt, ahelyett hogy azokat megoldaná. Aki állandóan ugyanazokat a gondolatokat forgatja magában, “ne csodálkozzék, hogy egyszer csak túlforrósodik a vezeték”!
A fejfájást többnyire kínzó feszültségérzés kíséri. Feszült állapotban vagyunk hát, melyet értelmünk segítségével kívánunk “agyon magyarázni”, megérteni vagy feldolgozni. Ugyanakkor felmerül a nyugtalanító érzés is, hogy valami nincs rendben, valamit meg kell oldanunk. A helyzet csakis a feszültség ellentéte, azaz a lazítás révén rendezhető. Nyomás csak addig áll fenn, amíg ellennyomás is létezik. Amennyiben az ember elengedi magát, s egységével összhangban testileg és szellemileg egyaránt így reagál, a fej, mint kizárólagos döntéshozó, jelentősen megkönnyebbül. Amint felhagyunk azzal, hogy önmagunkat stresszhelyzetbe juttassuk, amint például függetleníteni tudjuk magunkat egy rendkívüli izgalomtól azáltal, hogy belsőleg levezetjük, a stressz és a feszültség elmúlik. Ha például intenzíven koncentrálunk a lábunkra, ez azonnali könnyebülést , sőt jelentős jobbuláshoz vezet. Mindez bizonyítja, hogy a fejfáját a fej túlterhelése, az értelmi tevékenységre való egyoldalú ráhagyatkozás idézi elő.
A migrén sajátos oka- ahogy voltaképp a fejfájásé is- a túlzott becsvágyban és görcsös akaratban keresendő. Akiben nagyravágyása, a tökéletességre, sikerre és elismerésre való törekvése állandó feszültséget kelt, az ezt hamarosan testileg is érzékelni fogja. A fejfájás e szellemi megerőltetés egyenes következménye, ugyanakkor ürügyül szolgál a betegnek ahhoz, hogy felelősség alól kivonja magát. Bár kimagasló teljesítmény és elismerés iránti vágy egyéni indíttatású – minthogy az illető ily módon próbál rokonszenvet ébreszteni maga iránt – a kudarctól, sikertelenségtől, következésképp a környezet (vélt) lekicsinylésétől való félelem mégis mintegy előre bele van programozva a beteg tudatába.
Következésképp a fejfájás (migrén) időről időre olyan mértéket ölthet, hogy a betegtől ” valójában semmiféle teljesítményt nem lehet elvárni”. A migrénes roham a beteg számára megkönnyíti a valóság elöli menekülést, mentességet ad, hogy bizonyos feladatokat ne kelljen megoldani.
A migrén kiváltó egyéb okok között szerepelnek a szexuális élet öntudatlan problémái, illetve nehézségei. A betegeknél leggyakrabban kétféle, egymással élesen ellentétes magatartás tapasztalható: egyfelől a szexualitás teljes elfojtása, másfelől a túlzott kompenzáció, a mértéktelen “magamutogatás”, mesterkélt bizalmasság és könnyelműség. Mindkét viselkedésforma arról árulkodik, hogy e téma az illető számára problémákat rejt magában. A beteg nem hajlandó a megfelelő szinten szembenézni a szóban forgó nehézséggel, mert fél, hogy ez a valóságban testileg is érinti.
Összefoglalva: “töröm” a fejem; gondolati feszültségek, tusakodás, túlfeszített szellemi tevékenység, mértéktelen becsvágy, görcsös akarat.
Ami tenni kell:
Fel kellene tenniük a kérdést: ” Vajon túlzottan becsvágyó vagyok, görcsösen törekszem az előrejutásra? Vagy makacs vagyok és fejjel megyek a falnak? Min “töröm” a fejem és miért?”
Gyakran előfordul, hogy amit az ember gondolatban helyesnek tart illetve amit az életben megélni szeretne, ellentétben áll egymással, s a stresszhelyzet épp e kettősség váltja ki. Következésképp inkább a belső irányításra hallgatva kellene élnünk nem csupán a gondolkozásunk szerint. Gondolkodása alapján az ember gyakran nemet mond a körülményekre, ahelyett, hogy igent mondana az életre, úgy ahogy itt és most létezik. Tudatosítaniuk kellene önmagukban, hogy ÉN MOST élek, mégpedig oly módon, amilyen most vagyok, belső valóságomnak megfelelően élek, nem az elképzelésem szerint, mely azt hajtogatja: Ezt nekem nem szabad megtennem, mert így és így kell viselkednem. Aki eszményképet hajszol, tulajdon valóságát tagadja meg. Fel kell hagynunk azzal, hogy mások elvárása szerint éljünk, hiszen így csupán környezetünk ideális elképzeléseit próbáljuk megélni. Az ember igenis képes megszabadítani magát az önnön létét megbéklyózó elképzelésektől, és végre szabad lehet – önmaga számára szabad.”
forrás: Kurt Tepperwein: Mit árul el a betegséged?
GYÓGYHATÁSÚ TÁPLÁLÉKOK MIGRÉN ESETÉN:
Hántolatlan gabonafélék, hüvelyesek, levélzöldségek:
Mi a közös bennük?
Mind bőségesen tartalmaz magnéziumot, amelynek hiánya a kutatások szerint valószínűleg hajlamosít migrénre. Feltehetően amikor lecsökken e mikroelem mennyisége, az agy érzékenyebbé válik a “migrénaktivátorokra”.
Mennyit fogyasszunk?
A magnézium ajánlott napi adagja férfiaknál 350 mg, nőknek 280 mg, de jelentősebb hiány esetén javasolt a napi dózist 400-700 mg-ra növelni a migrén hatékony megelőzése érdekében.
forrás: Reader’s Digest Terítéken az egészség