Idézet a Kurt Tepperwein “Mit árul el a betegséged?” című könyvből:
„Az allergiás megbetegedések alapját a szervezet túlérzékenysége és erős védekezési reakciói képezik, mégpedig olyan anyagokkal szemben, melyek más emberek számára ártalmatlanok. Az allergia tehát a test felfokozott reakciója bizonyos külső támadásokkal szemben, melyek voltaképpen nem is támadások. Az allergiás tünetek mögött erős agresszivitás és görcsös védekezési szándék húzódik. Az erős agresszivitás többnyire nem tudatosul, éppen ezért nem is tud levezetődni. S ha egyes esetekben ez be is következik, gyakran valójában elfojtott aspektusról van szó, melyet nem ismernek fel. így az elfojtott támadókedv akadálytalanul tombolhatja ki magát a szervezetben!”
Ha figyelmesen megvizsgáljuk a leggyakoribb allergia-típusokat, hamarosan felismerjük, mit utasít el oly hevesen a szervezet.
SZÉNANÁTHA
Ebben az esetben virágporral szembeni allergiáról van szó, mely a megtermékenyülést és szaporodást szimbolizálja. A szénanátha szexuális téren jelentkező, többnyire öntudatlan elutasításra utal. Ez az elutasítás a szexualitás egészét vagy annak valamely vonatkozását érinti.
ÁLLATSZŐR-ALLERGIA
Ez az allergiatípus általában az emberben meglévő animális vonások elutasítását jelzi. Itt az ösztönöknek állatias, alantas tulajdonságként való felfogásáról s megvetéséről van szó, bár az illetőben egyidejűleg erős vágy él irántuk.
MACSAKSZŐR-ALLERGIA
Az állatszőr-allergia e speciális esetében a női szexualitás zavara fejeződik ki, az odasimulástól, önátadástól és megnyílástól való vonakodás.
KUTYASZŐR-ALLERGIA
Az állatszőr-allergia e megnyilvánulása a szexualitás férfiasan agresszív megnyilatkozásának, a szexuális érintkezés közvetlenségének és követelésének elutasítását jelzi.
LÓSZŐR-ALLERGIA
Maga az ösztönszerűség utasítódik el. Világosan láthatóvá válik a tulajdon testiséggel szembeni félelem és védekezés.
HÁZIPOR-ALLERGIA
Az allergiának ebben a formájában az élet bizonyos területeit tisztátalannak tekintjük, ezért elutasítjuk. A belső értékrendet magas eszmények szabják meg, amit viszont jelen világunkban nem lehet érvényre juttatni.
Az allergiás beteg agressziója közvetve abban nyilvánul meg, hogy környezetét rákényszeríti bizonyos, benne allergiát kiváltó helyzetek és körülmények kerülésére. Túlérzékenységén keresztül öntudatlanul zsarnokoskodik a környezetén. A roham kiváltásához gyakran elegendő csupán megpillantania az allergén képét. Az allergia kialakulásáért tehát egyáltalán nem az allergén a felelős, sokkal inkább a mögötte meghúzódó vagy vele gondolatilag összekapcsolt képzet.
A statisztikai vizsgálatok arra utalnak, hogy elsősorban a fiatalok, s ott is a 16-17 évesek körében fordul elő a legnagyobb számban allergiás reakció. Mindezt az a tény magyarázza, hogy a fiatalok ebben az életkorban egyre inkább rákényszerülnek ébredező szexualitásukkal való szembenézésre. Allergia esetében a tudati világot öntudatlan félelem uralja, s az ennek megfelelő környezeti aspektusokat szimbolikusan és képletesen allergénként utasítja el a szervezet. Az Én betokozódik, bizonyos dolgokkal és helyzetekkel nem kíván szembenézni. Ez a lelki elutasítás a test vetületi síkjára helyeződik át, ily módon láthatóvá válik.
Az allergiás beteg öntudatlanul hadakozik az élet bizonyos részterületei ellen, s minthogy agresszióját lelki téren már elfojtotta, a harc, szimbolikus értelemben, a test szintjére helyeződik át, az agresszió itt vezetődik le. Az agresszió mindig szorosan összekapcsolódik a félelemmel. Az ember az ellen hadakozik, amitől fél, következésképp a szóban forgó allergén pontosan elárulja, az élet melyik területe kelt akkora félelmet a betegben, hogy szenvedélyesen harcolnia kell ellene.
Feltevésünket, miszerint az allergia meghatározott lelki beállítódás következménye, az a tény is bizonyítja, hogy altatás során semmiféle allergiás reakció sem jelentkezik. Az allergiás reakció tehát nyilvánvalóan a tudati világban gyökerezik, testi kiváltó okának csupán alárendelt szerep jut.
A „deszenzibilizálás” orvosi megoldása elméletileg helyeslendő, azzal a kitétellel, hogy amennyiben valódi gyógyulást szeretnénk elérni, figyelmünket nem elég csupán a testre fordítani, sokkal inkább foglalkozni kell a szellemi-lelki vonatkozásokkal is. Az igazi gyógyulásnak előfeltétele, hogy őszintén szembenézzünk az olyannyira került és elutasított életterületekkel, s azokat harmonikusan integráljuk személyes életünkbe.
Az allergiás egyén tulajdonképpen az élettől fél, így mindazt elutasítja, ami maga a lüktető elevenség: a szexualitást, szerelmet és agressziót, sőt még a házi port is, vagyis az alantas matériát. Eszményképe a tisztaság, emelkedettség, nemesség. Nem látja be, hogy mindez egyoldalú és valótlan. Az életet legszívesebben megfosztaná az ösztönöktől és agresszióktól, hogy teljesen steril légkörben élhessen. Olyan életre vágyik, melyre egyáltalán nem illik az „élet” megnevezés.
FOGLALJUK ÖSSZE!
Allergia: túlérzékenység, agresszió, védekezés, elfojtott támadókedv, az élettől való félelem
Az allergia jelzi,
- hogy az élet valamely részterületével nem kívánok érintkezésbe lépni, nem akarok szembenézni;
- hogy belsőleg elutasítok valamit, ezért elfordulok tőle;
- hogy ellenzek valamit, mert elképzeléseimmel élesen ütközik;
- hogy azt gondolom, nem kellene és nem lenne szabad olyannak lennem, amilyen vagyok;
- hogy személyiségem bizonyos részét elutasítom;
- hogy más szeretnék lenni, mint ami vagyok, jobb, tisztább; mindez viszont csupán a saját megítélésem;
- nem vagyok nyitott a változások iránt;
- hogy csupán korlátozott készség van bennem arra, hogy az újat elfogadjam;
- hogy valamivel szembefordulok, bezárkózom, elszigetelem magam;
- hogy allergiám kiváltó oka az élet valóságával szembeni hibás viszonyulásomban keresendő: testem felfokozottan reagál a külvilág támadásaira, melyek valójában nem azok.
AMIT TENNI KELL:
Az allergia az élet hozzánk szóló felhívása, hogy legyünk nyitottabbak, mondjunk igent a teljes életre, még a látszólag tökéletlenre is. Arra ösztönöz, hogy az élet, s ne a róla alkotott elképzelésünk szerint éljünk. Ne akarjunk eszményképet megtestesíteni, de engedjük létezni a bennünk rejlőt, tulajdon valóságunkat.
Az élet azért olyan, amilyen, mert ennek így kell lennie. Az emberek is olyanok, amilyenek, s nem azok, akiknek elképzelésük szerint lenniük kellene. Fogadja el az élet realitásait, adja fel hiteltelenné vált értékrendjét, s hagyjon fel a dolgok szüntelen értékelésével. Fogadja el őket úgy, ahogy vannak.
Minden úgy jó, ahogy van, mert minden tapasztalatul szolgál és hasznosítható, még a fájdalmas és kellemetlen élmények is. Fogadja el és merje vállalni rejtett agresszióit. Találjon megfelelő módot ezen indulatok kinyilvánítására és levezetésére. Tudatosítsa magában, hogy félelme nem más, mint tudati világának beszűkülése. Kérdezze meg magától: „Mi kelt bennem félelmet és miért? Mitől félek voltaképpen?”
Próbáljon leszokni arról, hogy örökké értékeljen és ítélkezzen. Semmi szükség felesleges képzeteket keltenie önmagában. Inkább fogadja el a valóságot úgy, ahogy van, hagyja létezni és éljen benne. Újra meg újra tudatosítsa magában: „Fokozatosan meg kell tanulnom, hogy mindent szeressek és semmit se rekesszek ki, még a látszólag rosszat, gonoszat és tökéletlent se. Az animálisat is elfogadom az emberi lét részeként, felfedem és megélem magamban.” Cselekedjék is eszerint!
Amennyiben létezni hagyjuk az életet, úgy ahogy van, s nem rekesztünk ki többé bizonyos szférákat, csodálatosan új elevenséget tapasztalhatunk meg. Élni annyit jelent, mint teljesen magunkba fogadni a világot, felismerni a tökéletlen tökéletességét. Miközben egyre inkább felismerjük minden létező egységét, nem lesz számunkra többé ellenség, hiszen az ismeretien is jó barátunk, csupán még nem kötöttünk vele ismeretséget. “
Sós vizes orröblítés
A kellemetlen orrviszketés, orrfolyás ellen hatásos lehet a sós vizes orrmosás vagy orröblítés. Ha teheted, himalája sót válassz a kezeléshez, mely során egy grammnyit keverj egy deciliter felforralt és lehűtött vízhez. Az oldatot cseppentő, injekciós fecskendő, vagy speciális pumpa segítségével juttathatod az orrodba. Kíméletesen tisztít, kimossa a már bejutott polleneket, nedvesen tartja a nyálkahártyát, mellékhatásai pedig helyesen elkészítve nincsenek. Ha nem mered kipróbálni módszert, próbáld ki a tengeri sós orrsprayket!
Saját tapasztalat:
Én személy szerint amikor pollen allergiás voltam kb 4 évig sima mezei csap vizet szívtam fel orromba ezzel átmosva az orrüreget ez jól bevált módszernek bizonyult naponta többször is meg kellett ismételni teljesen kitisztult tőle az orrom és végre kaptam levegőt. Aztán évről évre enyhültek